Két évtized után végre megújul Ljubljana belvárosa, az állami beruházás és a magánbefektetés összértéke meghaladhatja az egymilliárd eurót. A projektet részben az OTP Ingatlanbefektetési Alap tulajdonában lévő Mendota Invest finanszírozza, ezért hálálkodott a város polgármestere Csányi Sándornak.
A jövő héten megindul az építkezés Ljubljanában: a következő 2-3 évben nagy lesz a felfordulás Szlovénia fővárosában, és sok nehézség vár a lakókra és a turistákra, ám a munkálatok befejezése után Európa egyik mintavárosa lehet – véli Zoran Jankovic polgármester.
A projekt megvalósítására lassan két évtizede vár Ljubljana, a teljes belvárosi infrastruktúrát átalakítják, megújul a busz- és vasútállomás, hotel, bevásárlóközpont, irodák és lakások épülnek. A Delo beszámolója szerint az állami beruházást magánbefektetés egészíti ki, az összköltség pedig elérheti az egymilliárd eurót.
A magánberuházó az OTP Ingatlanbefektetési Alap tulajdonában lévő Mendota Invest lesz – nem véletlenül nyilatkozta azt korábban Jankovic, hogy Csányi Sándor érkezése fordulópontot jelent a projekt életében.
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
És ha ez nem lenne elég, még az emberek életét is veszélybe sodorná, és kétségbe vonja a több évtizedes tapasztalattal rendelkező légiirányítók döntéseit.
A Fradi elnöke szerint ideje megfontolni egy profi labdarúgó liga létrehozását.
A szlovén parlament előzetesen jóváhagyta azt a védelmi és biztonságpolitikai tervezetet, amely még idén a NATO által jelenleg előírt szintre, a GDP 2 százalékára növeli a védelmi kiadásokat.
A konfliktusszag még terjeng, de hamarosan kezdődik a szezon, és ezt az orrfacsaró szagot csak az újabb Fradi-sikerek szélvészgyors beáramlása oszlathatja el. Horváth K. József írása.
A Ferencváros elnöke reagált az MLSZ elnökének korábbi kijelentéseire, valamint az új fiatalszabályról is kifejtette véleményét.
A klubelnök nem hagyja szó nélkül az MLSZ elnökének mondatait.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
